Tehetetlenség
Jánk Károlynak |
Látod, ez is csak egy hangulat.
Megnevezném,
s megállok félúton. Távol.
(Egy kéz, igen*:
fél a bemutatkozástól)
Mert már csak hangulatok vannak.
Íze csupán a szavaknak,
s mintha élnél:
világod ôk rakják össze,
nem kérdik maradsz-e, jössz-e,
íze, a szaga szavaknak
maguk a szavak: hallgatnak.
Marad e hangulat, látod.
Névtelenül, félúton. Távol.
(Egy kéz, mely
igen: lemaradt a bemutatkozásról.)
S rám szorul, mint egy hurok:
vers,
melyet megírni nem tudok.
* Pilinszky: Elég
|
|
|